Közélet és mi egy más...

Közélet és mi egy más...

Az uszodák fantomai...

2021. november 18. - Istvan Gulyas

https://telex.hu/sport/2021/11/11/turi-gyorgy-uszas-bantalmazas-uszo-szovetseg-vizsgalat-alelnoki-poszt

Hetek óta olvasni, ahogy az világhírű úszóink számolnak be, az őket ért uszodai bántalmazásokról, amiket elszenvedtek. Az egyik elkövető, Turi György, aki a cár becenevet kapta, vagy adta magának még mindig tagadja a vádak többségét, de azért az érzelmi bántalmazást és egy idejű fizikai bántalmazást már elismert. Persze, ahogy a bántalmazók szokták, minimalizálja, kisebbíteni próbálja a szerepét és saját felelősségét. Azzal nyugtatja magát, hogy ezt csak így lehetett... 

Eddig Cseh László, Kozma Dominik, Kiss Noémi, Dara Eszter, Szepesi Nikolett, Reményi Diána és Shane Tusup álltak a nyilvánosság elé és mondták el, hogy részesei, vagy szemtanúi voltak Turi György által elkövetett érzelmi, fizikai és szexuális erőszaknak.

Egyébként, ahogy ez az úszórendszer fel volt építve, az maga az rendszerszintű erőszak, ahol az edzők a sportolókat nem tekintették embernek, és arra törekedtek, hogy a hatalmat elvegyék tőlük, és ilyen módon bírják őket teljes behódolásra. Pont, ahogy a családon belüli erőszak elkövetői csinálják és ahogy ők működnek. Természetesen ez a folyamat is a hatalomról és a kontrollról szól, ahol a magyar úszóedzők, Széchy Tamás, Kiss László és Turi György úgy működtek, hogy lelkileg teljesen megtörjék a rájuk bízott sportolókat, és ezáltal teljes hatalmat nyerjenek felettük. Kegyetlen módszereket alkalmaztak, és mindezt egy esetleges siker reményével igazolták.

Remélem, most már egyre többen fogják felismerni, hogy ezek az esetleges olimpiai érmék reményei a gyermekek testi és lelki megnyomorításán keresztül vezettek. És ha valaki azt mondja, hogy nincs más út, az szerintem nem mond igazat.

Természetesen, van más módszer, de ezek az edzők és maga a környezet nem volt erre nyitott, vagy kíváncsi. A másik módszer ugyanis talán nehezebb, és melósabb. Mégpedig, hogy a sportolót partnernek tekinteni, akit másként kell motiválni, és vele együtt kell működni. Természetesen ezek partneri viszonyon alapuló módszerek már Turi György idejében is léteztek, de nem voltak nyitottak erre.

A dolog másik tragédiája, hogy azok a szülők, akik a gyermekeiket önként vitték edzésre ezekhez a bántalmazó edzőkhöz talán nem tudták vagy nem akarták észrevenni, hogy amit csinálnak, az tulajdonképpen hozzájárul a gyermekük bántalmazásához, mert, mint szülőknek nekik egyébként dolguk és kötelességük lett volna, ezektől a bántalmazásoktól megvédeni a gyermeküket, ehelyett viszont pont ők vittek vissza a gyermeküket ezekbe a bántalmazó környezetbe.

Turi Györggyel szemben jelenleg egy feltáró munka zajlik, és remélem az igazság minél nagyobb része ki fog derülni. A fentebb említett edzők ma már vagy nem élnek, vagy nem dolgoznak gyermekekkel, vagy úszókkal.

És még egy adalék. Egerszegi Krisztina minden idők egyik legfiatalabb olimpiai bajnoka 14 évesen nyert először olimpiát és 21 és fél évesen 5 olimpiai arannyal vonult vissza. 25 évesen meg könnyedén elindulhatott volna a Sydneyben rendezett olimpián, ha gondolom az edzője nem uralkodni akart volna felette, hanem partnerként bánik vele. Egerszegi Krisztina a visszavonulása után évekig nem ment le az uszodába. Gondolom megvolt az oka erre...

A bejegyzés trackback címe:

https://gulyaspisti.blog.hu/api/trackback/id/tr2216751176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zelmavagyok · http://sikospálya.blog.hu 2021.11.20. 09:33:16

Határozottan emlékszem Egerszegi egy nyilatkozatára az utolsó olimpiája után. A riporteri kérdésre, hogy mit érzett az utolsó szám előtt, azt válaszolta, annyit, hogy 'ezt még leúszom (itt mondta, hogy hogy hosszat) és vége az egésznek'. Ezen akkor én, mint volt úszó, aki egy fia érmet nem nyert soha, nagyon elcsodálkoztam, hogy egy ilyen sikeres ember miért akar ennyire szabadulni az egésztől... Nem indokolta egyébként ezt az érzést, de egy adalék lehet ahhoz, hogy nagyon elege lehetett az egészből.
ÉS mint volt gyerek-úszó meg tudom erősíteni, a Sportuszoda világa nem volt mentes a büntetésként alkalmazott ilyen-olyan ütésektől, (pl . gumipapuccsal), pofonoktól, embertelen ordításoktól. Én elsősorban a hatvanas években úsztam, nem volt rossz a hangulat, ez az erőszakosan hajtós légkör sok gyereknél be volt kalkulálva a napi életbe akkor. És sajnos a szüleiknél is.
süti beállítások módosítása