Magyarországon az állám ismét fantasztikus ötlettel állt elő, miszerint, a már egyébként is nagy hátrányokkal induló gyermekvédelmi rendszerben, vagy egyéb szerencsétlen sorsokat megélt gyermekeknek szinte megtiltja, hogy egyedülálló szülők fogadhassák örökbe, vagy homoszexuálisok. 

Az utóbbi szót kicsit félve írtam le, ismerve, tapasztalva a honfitársaim egy részének erős homofób hozzáállását, miszerint előszeretettel ítélnek meg embereket a szexuális orientációjuk alapján. Talán ezért is hoztam a címben példának az egyedülálló szülő fogalmát, mert talán nekik nagyobb a társadalmi támogatottságuk.

Szóval képzeljük el azt a helyzetet, hogy egy gyermeket a szüleik nem megefelelő életformái miatt ki kell emelni a családból, és van a családban egy egyedülálló nagynéni vagy nagybácsi, aki nagyon szívesen örökbe fogadná a gyermeket, akkor ezt, ha jól értem nem fogja tudni megtenni, azért mert a kormánypárt épp a homoszexuálisok elleni előítélet miatt érzett indulatokat váltja szavazatokra?

Az egyébként nem egy szakmai kérdés, hogy kinek milyen a szülői kapacitása, és hogyan képes egy gyermeket felnevelni?

Például, hogy képes e biztonságban felnevelni érzelmileg és anyagilag? Milyen életformát él a szülő? Vannak e feldogozatlan traumái? Káros tevékenysége, drog, alkohol, ami a szölői képessége rovására megy? Megfelelő lakhatása, jövedelme? Milyen segítsége van a környezetében, tágabb családjában és azon a lakóhelyen ahol él?

Nevelt e már másik gyermeket, és ha igen, akkor ott milyen kimenetellel? Van e büntetett előélete, és érti e a gyermekvédelmi nehézségeket?

Tisztában van, e azzal, hogy egy örökbefogadás előtt álló gyermek nagy valószínűséggel valamilyen traumát elszenvedett, és emiatt a viselkedése nagyobb fokú szülői képességeket igényelhet? 

Hajlandó e a szülő képezni magát, hogy fejlessze a szülői képességeit?

Szóval, ha jól értem nem a fentebb feltett kérdések határozzák meg azt, hogy egy örökbefogadás előtt álló gyermek hova kerül, hanem a szexuális identitása a szülőknek. Ez véleményem szerint olyan súlyos semmibevétele a szakmai kereteknek, mintha pl.: az összes autószerelőnek azt mondanák, hogy mostantól a piros színű autókat nem javíthatja. Körülbelül ugyanekkora szakmaiságat látok a fenti törvény meghozatala mellett is, és nem is értem, hogy miként tudott ez keresztül menni a parlamenten.

A praxisom során volt olyan ügyem, amikor egy 4 éves afroamerikai kislányt egy fehár leszbikus pár nevelt már több, mint egy éve, és örökbe szerették volna fogadni. Nekem kellett a szakértői véleményt elkészíteni, ami egy több hónapos szakmai munka, több száz oldalas bírósági dokumentum elkészítése, és a fenti kérdések mély körlüljárása és elemzése. Persze, mivel leszbikus párról volt szó, és a gyermek afroamerikai szülőkkel rendelkezett, az identitás kérdéskörét alaposan körbe kellett járni, és az örökbe fogadni készülő pár vállalta és együttműködött, hogy ami az Ő erejükből telik segítsék a kislányt az identitása megerősédésben és kiteljesedésében. Pl: rendszeres kapcsolattartás az rokonaival, nemzeti is kultúrális sajátosságok megőrzése, stb.
Ez az ügy már sok éve volt, és a szakemberek visszajelzése során a kislány a mai napig nagyszerűen fejlődik a leszbikus nevelőszülőknél. 

Az az ország, ahol a szakmai kérdésekben politikusok probálnak döntést hozni, de minden szakmaiságot nélkülözve, szerintem nagyon veszélyes, pláne, ha ezeket a folyamatokat nem lehet visszafordítani, vagy megfelelő szakmai körbe terelni...

https://www.youtube.com/watch?v=REW-oezBRTw&t=1122s

A Partizán youtube csatornán készített interjút Gulyás Márton, Keller László egykori miniszterrel, amely nagyon érdekes tényeket tárt fel. Talán az egyik legérdekesebb, hogy 2005. novemberében a Gyurcsány Ferenc vezette SZDSZ-MSZP koalíció által megszavazott törvénymódosítás alapján, a mandátuma után is "címzetes legfőbb ügyész és helyettes" pozícióban maradhat, többek között a Fideszhez ezer szállal kötődő Polt Péter. A jelenlegi legfőbb ügyész.

Hogy ez miért is volt érdeke az akkori kormányzatnak, arra logikus magyarázat szerintem nincs. Ezért a további írásom inkább csak találgatás lesz, miszerint ezt a kérdést onnan kezdjük megvizsgálni, hogy esetleg a Fidesz és az SZDSZ-MSZP koalíció között volt egy titkos paktum. Ennek a paktumnak része lehetett, hogy a korrupciós ügyeket nem tárják fel, nem kerül szinte senki börtönbe, és 4 évente átadják egymásnak a kormányrudat. Ezek lehettek szerintem az alapok, és ehhez kerestek embereket, hogy ezeket az elveket megvalósítsák. Polt Péter tökéletes választás lehetett erre, mert a status quo fenntartását el tudta látni, és mindezt a mai napig el is tudja.

A 4 évenkénti váltó kormányzást pedig valószínű Gyurcsány Ferenc rúghatta fel egyoldalúan. Ha most egy eseményt kellene kiemelnem, akkor a nyilvános miniszterelnöki vitát emelném ki, ahol a szerintem jó vitakészséggel megáldott Orbán Viktor teljesen lefagyott 2006 ban a miniszterelnöki vitában. Talán másra számított? Szerintem igen, és el tudom képzelni, hogy ott derült ki számára, hogy Gyurcsány Ferenc nem fogja önként átadni neki a hatalmat, és felrúgja a paktumot. 

Ezután alakultak ki a polgárháborús helyzetek, és innentől kezdve a Fidesz el akarta pusztítani az ellenfelét, az akkori kormányzatot és a kormányfőt. Szerintem az akkori SZDSZ-MSZP koalícióban is sokan lehettek, akik nem értettek egyet Gyurcsány Ferenccel és azzal, hogy az egyezség egyoldalúan lett felbontva. Szerintem az öszödi beszéd kiszivárgásában is szerepet játszhatott az, hogy a sajátjai is elárulták Gyurcsány Ferencet.

Ma már tudjuk, hogy az eddigi küzdelmet egyértelműen a Fidesz nyerte meg. Az SZDSZ, mint párt már nem létezik, és az MSZP is szinte csak papíron. Egyértelmű a Fidesz dominanciája.

Ahogy írtam ezek a gondolatok feltételezések, és onnan abból indultam ki, hogy próbáltam választ találni arra a kérdésre, hogy a 2005 ös Gyurcsány kormányzat miért betonozta be Polt Pétert a legfőbb ügyészségben. A kommentekben szívesen olvasnék más alternatív gondolatokat...

https://index.hu/kulfold/2020/08/31/szeptembertol_vorosse_valik_a_vilag_nem_javasolt_elhagyni_magyarorszagot/

Nemrég írtam a kormány fantasztikus újításáról, hogy csak 2 negatív PCR teszttel lehet Magyarországra jönni, de persze csak repülővel, mert a közúti közlekedést senki sem ellenőrizte, ezek szerint a COVID-19 csak a repülővel közlekedő magyarokra támad, a közúton közlekedőkre nem.Ez volt júliusban és augusztusban.

Holnaptól pedig már a 2 negatív teszt sem elég, mert a kormánynak valahogy az jutott eszébe, hogy nekik az jobb üzlet, ha itthoni teszteket kérnek a Magyarországra látogatóktól. Viszont a hatás egyértelműen kontraproduktív, mivel a Wizz Air például már törölte is járatainak nagy részét. Szóval a gyér szeptemberi forgalom még gyengébb lesz, de gondolom ez is be volt kalkulálva, mert az ki van számolva, hogy a magyar választópolgárok rendkívül jól reagálnak a kerítésekre, és a határzárakra. A kormány ezt már nem először veti be és fogja is, amíg működik. 

Annyit kell mondani, hogy valaki veszélyt jelent az országra, és mi, mint kormány megvédünk benneteket, szavazókat és ezért képesek vagyunk határzárat is bevetni. Rendkívül jól és biztonságosan hangzik és eddig működött is. Sajnos, gondolom most is fog, mert lesznek elegen, akik ezt a szöveget megint elhiszik, beveszik.

Aztán, hogy ez megint hogy fog a valóságban történni, hogy lesz e közúti ellenőrzés vagy csak  a légi közlekedőket vegzálják, az kb senkit sem fog érdekelni. 

Ma olvastam, hogy az is elképzelhető, hogy a csehek kapnak valami felmentést és ők továbbra is beutazhatnak 2 negatív teszttel. 

A sajnálatos ebben az egész cirkuszban, hogy ez a manipulációra épülő politika rendkívül jól működik mind Magyarországon, mind más országokban. Ennek, mondjuk azért nem kellene azzal járnia, hogy mindig az erkölcsileg legprimérebb ösztönökre hatva politizálni, de a tisztesség és a politika sajnos jelenleg nem keresztezi egymást.

Az, hogy az ellenzéki pártok megint nem tudtak erre a kérdésre sem érdemben reagálni nem váratlan.

Olvasgatva a külföldi magyarok felháborodását és, hogy mennyire zavarja őket, hogy most ők (mi) vagyunk bűnbaknak beállítva, szerintem azt is kell, hogy jelentse, hogy ma mi vagyunk a bűnbakok, de holnap lehet, hogy pont Te leszel, és mindezt egy egészen szűk elit fogja meghatározni, mindenféle bizonyíték nélkül...

https://igyislehet-lehetigyis.blog.hu/2020/08/24/van_egy_sztorid_814?fbclid=IwAR3xl8ttgdTffTaZmIPf3I5Sn5hSL5okdU6bqmYIqf9-Jn7VEjki-XoT-eE

Régi tanárom az alábbi írás megosztója, ezért az írás hitelességét elfogadom. Pláne úgy, hogy sok száz hasonló történetet hallottam, láttam magam is.

Röviden itt arról van szó, hogy egy bentlakásos intézményben az intézmény vezetői és még jó néhány stábtag a gyermekek jogaival visszaél és olyan jelek vannak, amelyek arra utalnak, hogy szexuálisan is bántalmazzák az intézményben élő gyermekeket.

Ezen a blogon nagyon sok ilyen és ehhez hasonló írást tettem közzé, amikor a gyermeket olyan bántalmazás ér, amikor az állam megvédhette volna, vagy meg kellett volna, hogy védje. Sajnos ennél az esetnél úgy tűnik, hogy maga az állam, vagyis az egyik intézménye az elkövető, aki a rábízott gyermekek jogaival súlyosan visszaél és bántalmazza őket.

Több, mint 10 éves angliai gyermekvédelemben eltöltött év után, én azt látom, hogy a klasszikus gyermekvédelem csak nyomokban létezik Magyarországon, és sajnos ennek a kárát a gyermekeken kívül a szakemberek is megszenvedik. Mármint azok, akik valóban a gyermekek érdekei mentén próbálnak praktizálni.

Ennél az ügynél is látszik, hogy a cikk írója próbál mindenféle szakmai fórumhoz, hatósághoz fordulni, de szinte semmi érdemleges nem történik. Feltehetnénk a kérdést, hogy miért is nincs Magyarországon egy olyan intézmény, akik klasszikus értelemben a gyermekvédelmi nyomozásokat végzik?

Mert ha lenne, vagy lett volna, akkor ennél az esetnél is kimentek volna, és tudták volna, hogy az intézmény falai közözz élő gyermekek az életük során traumák élhettek át, és emiatt még érzékenyebb, szakmaibb bánásmódot igényelnek. A traumatizált gyermekek sokszor védtelenebbek a külvilág ártalmaival szemben, és ezt a szakembernek nem árt tudni, hogy akár keresik is a veszélyhelyzeteket. 

Ez sajnos "nemlétező" állami gyermekvédelmi hivatal azt is tudta volna, hogy a jelzést tevő, jelen esetben a cikk írója rengeteg információval rendelkezik, amelyek nagyon erősen sugallják, hogy komoly gyermekvédelmi határátlépések történnek az intézményben, ezért a hivatal a gyermekeket egy biztonságos helyen hallgatja ki. Tehát nem az intézményben. Ez az eljárás persze egyszerre történik egy rendőrségi kihallgatással is. Mivel ennél az ügynél, akár rendőrségi eljárások is indulhattak volna,

Ezekre az eljárásokra Angliában van hivatal, akit fel lehet hívni, és ezt a munkát valamilyen fokú szakértelemmel elvégzik. Ennél az ügynél ezt közösen végeznék a rendőrséggel, hogy ne kelljen a gyermekeket túl sokszor meghallgatni.

Az interjúk végén pedig ez a gyermekvédelmi szervezet azonnali intézkedéseket eszközöl. Ha csak az erős gyanúja is fennáll, hogy a gyermekeket az intézmény falai között bántalmazás érte, akár azonnal felfüggesztik az érintett dolgozókat, vagy akár bezárják az intézményt és elhelyezik az ott lakó gyermekeket egy biztonságos helyre.

Ahogy látom, egy ilyen gyermekvédelmi szolgáltatás létrehozása nemzeti érdek lenne, és minél későbbre hagyjuk ezt annál több bántalmazott gyermek lesz, akiket az állam nem véd meg.

A jó hír az, hogy már léteznek ilyen rendszerek és vannak olyan magyarul is beszélő szakemberek, akik el tudják mesélni, mondani, hogy miként is szerveződnek ezek a helyek. 

Mondjuk, ha azt nézem, hogy pl. a labdarúgásban szinte minden feltétel adott, és mégsem sikerül egyetlen egy sikeresen működő külföldi modellt sem lemásolni, akkor rájövök, hogy a megvalósulása egy ilyen intézménynek inkább utópia, de minél többen látják az alternatívát, annál nagyobb az esély a változásra.

https://index.hu/belfold/2020/07/24/eltemettek_bogdan_laszlot/

Először Bogdán Lászlót az ATV n láttam Kálmán Olgával beszélgetni, és azonnal feltűnt, hogy valami olyat látok, ami nagyon ritka a magyar közéletben. A hitelesség jutott eszembe. Gyorsan el is olvastam és meg is néztem minden dokumentumot, videót, ami a neten fellelhető volt. Tetszettek az ötletei, a lelkesedése, az, hogy kívülről el lehetett hinni neki, hogy ez az ember valóban hisz abban, amit mond és amit csinál. Viszont nem tetszett, ahogy ezeket a jó ötleteit néha kommunikálta, és ahogy beszélt a helyi emberekkel alkalmanként. 

Voltak videók, amelyeken együtt dolgozott a földön a munkásokkal, és ilyet én még csak kampányvideókban láttam, ahol a politikusok kimennek pózolni a gátra, de Bogdán Lászlóról elhittem, hogy volt neki földön végigdolgozott napja. Ahogy néztem ezeket a felvételeket, azt gondoltam, hogy mi lenne, ha Ő lenne a miniszterelnök, aki az előző miniszterelnökökhöz képest nem jogász vagy pénzügyi háttérből érkezik, és van legalább 1 nap bejelentett munkája, amit nem az adófizetők pénzéből töltött, hanem valódi kétkezi munkával. 

Akkor ahogy ezeken morfondíroztam rájöttem, hogy alig van a olyan ember a jelenlegi magyar politikai táblán, aki ne valamilyen értelmiségi szereplő lenne. Ha megnézzük, hogy jelenlegi politikai elit, tele van jogászokkal, közgazdászokkal, és olyan emberekkel, akik csak politikai karrierrel rendelkeznek. Vagyis, életükben nem dolgoztak 1 másodpercet sem azok között az emberek között, akiket állítólag reprezentálnak. A teljes életüket a parlamenti politizálás teszi, tette ki, és kifelé azt mondják, hogy őket bizony az átlagemberek gondjai érdekelnek a legjobban. Sajnos, ez számomra egyáltalán nem hiteles. Ezzel szemben Bogdán László az volt, akkor amikor először láttam. Ahogy beszélt arról, hogy mennyi energiát tett a helyi cigányság képzésébe, és arra, hogy jövőképet tudjon nekik adni. 

Fel is kapta Bogdán Lászlót a média nagyon gyorsan, és el kezdett celebesedni, és ezzel egy időben számomra a hitelessége is kicsit kopott.

Viszont, mit ne adnék, ha a parlamenti helyek többségét Bogdán Lászlóhoz hasonló emberek töltenék ki, akik a valós életbeli tapasztalataikkal, és a munkaközösségeken belüli természetes kiválasztódás során helyi, közösségi vezetővé nőtték ki magukat, és így gyakoroltak hatást azokra a közösségekre, amelyben élnek. És ezekből  a (képzeletbeli) helyi vezetőkből megválasztott képviselők lesznek, akik elkezdik azokat képviselni, akiket addig is támogattak. 

Ehhez képest nézzük meg milyen folyamatok zajlanak, nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Gyakorlatilag a politikai elit döntő többsége néhány egyetemről kerül ki, akiknek semmilyen tényleges kapcsolatuk sincs az átlagemberekkel.

Bogdán László ebből a szempontból is úttörő volt, ezért is kezdett hozzá dörgölőzni a teljes politikai elit. Tetszett nekik, hogy van egy ilyen hiteles ember, akivel lehet díszelegni, és további szavazatokat szerezni az átlagemberektől. 

Isten nyugosztalja Bogdán Lászlót. Remélem a személye és a munkája nem csak egy egyszeri példa volt, hanem egy folyamat kezdete...

https://index.hu/belfold/2020/07/14/koronavirus_beutazas_magyarorszagra_hatarellenorzes_teszt_karanten_piros_sarga_jelzes_kulfoldi/

Szóval, a politikai uborkaszezon közben mi mást is tehetne a kormányzat, minthogy valamiféle veszélyt generál, és ezzel ijesztgeti, az erre teljesen fogékony magyar lakosságot. Történt ugyanis, hogy megtalálták - szerencsére - a legfőbb bűnösöket a koronavírus elterjedését illetően, és ezek nem mások, mint külföldön rekedt hazánkfiai. Annyira bevált ez a recept az ijesztgetésre, hogy a környező országok politikai elitjei is ezzel operálnak, de annyi különbséggel, hogy náluk, azért átláthatóbbak a szabályok.

Szóval, Gulyás Gergely bejelenti a zöld, sárga és piros országok listáját, ami persze nélkülöz bármilyen tudományos alapot. Mondjuk ez a mai politikai klímában már annyira megszokott, hogy inkább a kidolgozott, lekonzultált, lemért, kikutatott, előkészített döntések szokták a közvéleményt meglepni.

Itt sokan tudjátok, hogy Angliában élek a családommal és szociális munkásként dolgozom egy megyei önkormányzatnál. Szóval megnéztük, hogy ezek az új rendeletek mellett, nyáron haza tudunk e utazni a nagyszülőkhöz.

Először is, az első érdekesség, hogy az Július 15 ét megelőző két napon  a  Wizz Air jegyeit több, mint 100 ezer Ft os áron adták el, és később el is fogytak.

A két teszt, amit itt kell elvégezni, még senki sem tudja megmondani, hogy az NHS hivatalos tesztjét elfogadják e. Itt SMSt és emailt küldenek ezekről a teszteredményekről, de nem állítanak ki igazolást. 

Arról egy szó sincs a rendeletben,  hogy mi lesz a gyermekekkel, pláne a nagyon kicsikkel, mert két COVID teszt ilyen piciknek, nagyon fájdalmas lehet. De persze megint nincs semmi kidolgozva, hanem a törzsfőnök bejelenti, a Cecília néni, mint mindenki kedves anyukája pedig végiglátogatja a baráti médiát és megnyugtatja  a bennszülött magyarokat, hogy ez igazából értetek van. Az üzenet én úgy látom ül is és mindenki nyugodtan hátradőlhet, hogy ezek a külföldi magyarok a problémák forrása.

Azután felhívom az illetékes járványügyi hatóságot, és ott nagyon kedvesen elmondják, hogy semmilyen konkrét választ nem tudnak adni a feltett kérdéseimre, pl, ha 1 negatív teszttel  megyek haza, akkor kell e karanténba vonulnunk vagy sem. Logikusan nem kellene, de ez sincs kidolgozva. Miért is lenne, mondja az ügyintéző, hogy majd kiforrja magát, de lehet, hogy mire kialakul egy eljárásrend, már el is fogják törölni az egész rendeletet.

Közben az egyik járásügyi központ vezetője közli, hogy az angol NHS által kiadott emailt elfogadják, az operatív törzs pedig holnapig kért gondolkodási időt, hogy erre választ adjon.

Ha pedig a határon mégsem fogadják el az NHS es teszt eredményét, akkor otthon lehet intézni, de a legtöbb budapesti klinika 5 év alatti gyermeknek nem végez tesztet. 

Szóval különleges világot élünk, ahol a félelemkeltés politikája úgy terjed mindenfelé a földön, mint száraz tarlón a tűz. Az emberek pedig sokkal inkább katalizálják ezt a folyamatot, mintsem, hogy nyugtatnánk. Közben, pedig több tízezer magyar próbál hazajutni a családjához, és együtt tölteni időt a szeretteivel. De, most ugye ők-mi lettünk az új célpont, így a zord bánásmód normalizálva van.

A dolog pozitív oldala, hogy azok az intézmények akikkel beszéltem, nagyon kedvesek, és segítőkészek voltak, és ugyanolyan áldozatai voltak az állam legújabb kísérletének, mint mi.

https://index.hu/belfold/2020/07/09/tuntetes_a_pedofiliat_bunteto_torveny_szigoritasaert_kaleta/

A Kaleta ügy kapcsán megtudhattuk, hogy nyugodtan lehet több tízezer kisgyermek pornográf tartalmú képe a számítógépünkön, mert az túlzottan nem fogja a magyar igazságszolgáltatást zavarni. Persze, ha egy amerikai csoport rajtakap és annyi evidenciát gyűjt, hogy azt nehéz megkerülni, akkor a szegény pedofil diplomatánkat hazamenekítjük, és egy igazán súlyos 1 év felfüggesztettel megbüntetjük. Csak jelzem, hogy amikor az egyik fiatalkorúak börtönében jártam Debrecenben, akkor volt ott olyan fiú, aki 200 Ft nyi szalámi lopásáért kapott 1 évnél több letöltendőt. 

Ami ezen az elképesztően felháborító ügyön ma írásra késztetett. az ATV be, az egyenes beszédben az egyik fővárosi ügyész büszkén közölte, hogy több, mint 30 ügyben, amiben a Kaleta Gáboréhoz hasonló törvénysértések voltak, egyetlen egyben sem szabott ki a bíróság letöltendő ítéletet. Majd elmondja, hogy működik az igazságszolgáltatás, mert  a pert rekord idő alatt lefolytatták. Nem is értem miért van a közvélemény ennyire felháborodva?

Talán, mert a pedofília és a gyermekek elleni szexuális erőszak elkövetőinél az egyik legnagyobb a veszélye a újbóli bűnelkövetésnek. Számtalan szakirodalom és kutató azt mondja (én egyébként ezekkel nem értek egyet) hogy aki egyszer is gyermekek képe, látványa szexuális vágyakkal tölt el, az szakami értelemben nem gyógyítható. Talán kezelni tudja a vágyait, de azok mindig is jelen lesznek az életében.

Most nézzük meg Kaleta Gábor ezzel szemben milyen önmegtartóztatást tett. 1 év felfüggesztett mellett, ami mondjuk Amerikában 10 év feletti letöltendő lett volna, nem 1 hónapos ünnepléssel tölti az idejét, hanem sajnálja magát, hogy lefogyott, és mennyire meghurcolták, és amúgy is föllebbezni fog, emiatt az elképesztően súlyos bírság miatt. 

Szerintem, ha így folynak a dolgok, akkor ki is plakátolhatnánk, hogy pedofilok gyertek bátran, itt biztonságban lesztek, a különféle hatóságok nem fordítanak nagy energiát, hogy a dark weben folytatott tevékenységeiteket ellenőrizzék, és ha véletlen külföldön le is buktok, a magyar bíróságra lehet számítani, mert börtönbe nem kell vonulnotok, és bátran folytathatjátok a tevékenységeiteket. Ha ezt hamarabb tudja Jeffry Epstein és Prince Andrew, akkor biztos nem Amerikában próbálták volna meg  a gyermekkereskedelmi láncaikat kiépíteni.

Ez az ügy jól megmutatta, hogy az intézmények szintjén a szokásos feudális állapotok uralkodnak, viszont a közvélemény most sem akar elmenni szó nélkül az eset mellett. Szerintem azért sem, mert sokunknak vannak gyermekei és nem szeretnénk, ha a Kaleta Gábor féle szexuális ragadozók karmai közé kerülnének.

A közvélemény sok mindent ki fog tudni kényszeríteni, de a legfontosabb, hogy valami elindult, valami megmozdult, hogy ezt az elképesztő állapotot meg kell változtatni.

És ne feledjük, amit Kaleta Gáborról tudunk, azt nem önszántából mondta el, hanem lebukott, mert az amerikaiak elkapták. Azt viszont nem tudjuk, hogy mi mást követett még el. Elképzelhető, hogy tovább is ment a pedofilok útján, és bántalmazott is gyermekeket szexuálisan, csak ezt nem vizsgálta senki. Erre is vannak módszerek, hogyan lehetne, de sajnos nem látom reális esélyét, hogy a magyar hatóságok ezt érdemben vizsgálták volna, vagy hogy egyáltalán tudják e, hogyan kell egy ilyen jellegű nyomozást lefolytatni.

https://index.hu/sport/vizilabda/2020/06/18/benedek_tibor_halalhir/

Amikor reggel olvastam, a hírt, hogy meghalt Benedek Tibor, akkor olyan érzés volt, mintha egy közeli rokonomat vesztettem volna el, és azt gondolom sokaknak ez az érzés futott át a lelkén.

Mivel sokan láttuk a játékát a sikereit a TV-n vagy élőben a stadionból, sok közös élményt éltünk át közösen, és ezek közül számos euforikus volt. Talán ezért is, Benedek Tibor halála sokkal jobban fáj nagyon sok embernek, mint egy ismeretlen emberé.

Viszont a legnehezzebb a családjának, a feleségének, és a gyermekeinek lesz feldolgozni az édesapjuk elvesztését. Fel lehet ezt dolgozni gyermekként? Lehet enyhíteni ezen a fájdalmon? 

A véleményem szerint nagyon sokat is lehet, persze az apa hiányát tökéletesen pótolni, az ölelést és az együtt töltött időt visszaadni azt nem lehet, de megérteni egy folyamatot, abban lehet segíteni a gyermeknek. 

A halál kérdése még mindig sok családban tabu, és kevés szó esik róla, tudatos felkészülés pedig még ennél is kevesebb. A gyerekekkel végzett munkám során azt figyeltem meg, hogy már 3-6 körüli tudatos megbeszélés a gyermekekkel csodát tehet. A gyermek felkészülhet a sors által kijelölt lehetőségre, hogy a szüleit az élete során jó eséllyel el fogja veszíteni, illetve, ha ez bekövetkezett, akkor ezt a veszteséget megbeszélheti, és elköszönhet az édesapjától. 

A gyászra, halálra való felkészülés első része lehet, egy pontosan megírt végrendelet, amelyben részletesen meg van írva, hogy mi fog történni a szülőkkel halál esetén, és ha esetleg az a tragédia áll fenn, hogy mindkét szülő egyszerre távozik el, akkor mi fog történni a gyermekekkel. Ebbe a folyamatba a szélesebb családot is érdemes bevonni, így ez a kérdés tisztázva van, és a halál és gyász pillanatában nem kell foglalkozni mással, csak a fájdalommal. Volt nemrég egy ilyen ügyem, ahol a végrendelet hiányában 

Érdemes a hagyatéki tárgyalásokról megkérdezni a közjegyzőket, hogy milyen az, amikor egy rendezetlen családi dinamikába a fájdalom és a gyász közé pénzügyi dolgok keverednek. 

A másik része ennek a munkának a nyílt beszélgetés a halálról, és arról, hogy mostmár apa, Benedek Tibor nincs fizikailag velünk. A megmaradt szülő, Epres Panninak az eléjén kettős nehézsége lesz, mégpedig, hogy a saját fájdalma megélése mellett a gyermeki számára támaszt tudjon nyújtani. Ebben az időszakban szakember segítsége nagyon fontos lehet, mert ezeknek a fájdalmaknak a megélése igazán próbára teheti a lelket. Sokszor nincs is felkészülve rá, és ha fel is van, hatalmas változások tapasztalhatók már 3-6 ülés után. Volt egy anya, akivel dolgoztam, a férjét épp a nászúton hazafelé vesztették el, de a gyermek, aki még akkor a hasában volt, és ő túlélték. Azt hiszem 4 szeri találkozás után mesélte, hogy amikor elment az osztálytalálkozóra, azt vette észre, hogy a gyászmunkában már Ő adott tanácsokat olyan embereknek, akik több tíz éve vesztették el valamely szeretteiket. Ekkor volt az anya 1 évvel a tragédia után, de tudatos gyászmunkával már az 1 éves gyászévforduló sem okozott elviselhetetlen fájdalmat a számára.

Remélem, hogy Benedek Tibor gyermekei és családja tudnak valamilyen segítséget kapni, és azt az űrt, amelyet az édesapjuk elvesztése okoz megfelelő módon tudják kezelni. 

A következő bejegyzés egy vendégszerző, Francis írása, amelyet úgy beszéltük meg, hogy megjelentetek ezen a platformon is.

A debreceni E.ON és a bosszúálló nagymama

Jogszerűség, cinizmus és cinkosság

 „A tartós kánikulára való tekintettel az E.ON áttekinti minden üzemszünettel járó tervezett beavatkozását, annak érdekében, hogy a tartós hőségben a hűtéshez szükséges villamos-energia rendelkezésre álljon a lakosság számára.” – olvasható még a mai napig is a cég honlapján a 2017. augusztusi sajtóközleményük. Tavaly viszont a Tiszántúli E.ON a júniusi hőségriadó kellős közepén szemrebbenés nélkül leszerelte a villanyórát és megszüntette az áramszolgáltatást egy debreceni házban, a gyermekeivel magára maradt édesanya tiltakozása ellenére.

Miközben például Károlyi Zsuzsanna az E.ON marketing és kommunikációs vezetője az Ökumenikus Segélyszervezet csepeli Szociális és Fejlesztő Központjában rendezett eseményen tavaly azt nyilatkozta, hogy „…egy boldog gyermekmosoly igazi érték”, addig a debreceni végeken kiskorú veszélyeztetésében játszik cinkost az E.ON.

Mi is történt Debrecenben egy forró júniusi napon?

Minden előzetes bejelentés vagy tájékoztatás nélkül megjelentek a bosszúállók: a volt élettárs, annak öccse, a keresztapa (a keresztényi szeretet jegyében) és az E.ON két munkatársa.

A gyerekek iskolában voltak, így csak az édesanyjukat találták otthon, aki először felszólította őket, hogy hagyják el a házat, mert ez magánlaksértés. De ugyan mit számított egy nő (!) szava négy meglett férfival szemben? De képzeljük csak el a szituációt, ha mi lennénk egyedül egy háromszintes családi házban…nőként négy férfival szemben. Akik közül a volt élettárs már többször is megütött…

Az édesanya a fenyegetettségből inkább kimenekült, csak akkor tért vissza a házba, amikor a bosszúállók távoztak onnét – a villanyórával együtt. A ház áram nélkül maradt. Az édesanya gyorsan rohant is a debreceni E.ON ügyfélszolgálatához, hogy azonnal szereljék vissza a villanyórát, adják vissza az áramot, de ott azt a tájékoztatást kapta, hogy „az új villanyórát kizárólag az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett tulajdonos engedélyével kaphat”.

És persze, hogy a bejegyzett tulajdonos ki más is lenne, hanem a volt élettárs drága anyukája, a csupaszív nagymama, aki a fiaival összejátszva úgy döntött, hogy kiűzi az unokáit az édesanyjukkal együtt a debreceni házból, ami persze így a családban marad. Ugyanúgy, mint az a jólmenő családi vállalkozás, ahol a nagymama a két fiacskájával együtt építi a céget, mert hogy véletlenül se olyan csóróknak képzeljük el őket, akiknek még villanyszámlára sem telik.

A bosszú időzítése és kivitelezése – hála az E.ON hatékony közreműködésének – tökéletes volt. Mert akárhogy is igyekszik sikálni az E.ON a szennyesét és takaródzni a jogszabályokkal, ez az ügy bűzlik. És nem azoktól a megromlott élelmiszerektől, amelyeket ki kellett a hőségriadó kellős közepén dobni a hűtőszekrényből.

Az édesanya ügyvédje egyértelműen leírta Nagy Géza vezérigazgatónak a helyzetet, azokkal a kulcsszavakkal, hogy „büntetőfeljelentés, zsarolás, kiskorú veszélyeztetése, magánlaksértés és zaklatás” és hogy a felek „perben és haragban állnak”. Mi volt erre az E.ON válasza:

„A vételezési helyen történt mérőleszerelést ügyfelünk, …né – a drágajó nagymama – által hiánytalanul kitöltött – mert a drágajó nagymama nagyon precíz – és aláírtan leadott írásos kérelem alapján végeztük el”.

Miután az édesanya ügyvédje finoman megírta, hogy na, ne tegyen az E.ON úgy, mintha nem értené, hogy miről is van valójában szó, a válasz a következő volt.

„Mivel az ingatlan tulajdonosa – a drágajó nagymama – volt a szerződő felünk és ő kezdeményezte a szerződés megszüntetését, az közös megegyezéssel – miközben az édesanya tiltakozott az eljárás ellen – jogszerűen került megszüntetésre és a mérő leszerelésére.”

Elképzelem, ahogy a nagyon precíz öregasszony hiánytalanul kitölti a kérelmet a villanyóra leszerelésről, még az aláírását is akkurátusan rákanyarintja, csak éppen arról feledkezik meg, hogy „jóhiszemű lakáshasználóként” - ha már jogászkodunk - az unokái lakják a házat, sajnos azzal a némberrel 16 éve már, aki valamilyen véletlen folytán az édesanyjuk.

Az E.ON még azt is megtagadta, hogy a két szerelőt az édesanya megidézhesse a hatóságok előtt, mert „a mérők leszerelését végző munkatársaink nevét kiadni nem áll módunkban”. Pedig talán bennük lett volna annyi tisztesség, hogy elmondják: milyen körülmények között is szerelték le a villanyórát azon a forró júniusi napon az édesanya tiltakozása ellenére.

A legcinikusabb persze az volt az E.ON részéről, hogy a lerázó válaszaikhoz még mellékelték a tájékoztatót is, hogy az ügyvéd az ügyfelével együtt forduljon fel, azaz forduljon a békéltető testülethez és a fogyasztóvédelemhez, mert hát ők „jogszerűek” voltak.

Hogyan is nyilatkozott tavaly az E.ON főmarketingese a boldog gyermekmosolyról? Na, innen üzenem, hogy a tavalyi kánikulában áram nélkül maradt két debreceni gyermek arcán nem mosoly ült, hanem arcukról könnyek folytak le, mert az apjuk, a keresztapjuk és a nagymamájuk ezt művelték velük, az E.ON „bűnsegédletével”.

https://index.hu/belfold/2020/06/13/vizsgalat_vasalodeszkas_tornatanar/

A történet főszereplője Vezsenyi László, gimnáziumi tanár, aki a makói József Attila Gimnáziumban tanít, többek között testnevelést. Vezsenyi László tanárdinasztia tagja - amely létforma sajnos kihalófélben van - ugyanis a szülei is tanárok voltak. Vezsenyi László úgy gondolta, hogy a felveszi a kor tempóját és oly módon próbál a diákjaihoz szólni, ahogy az talán a leghatásosabb, a modern kori diák nyelvén, méghozzá humoros formában.

Ha mindezen történet Amerikában zajlik, valószínűleg már a legtöbb televízós műsör be is hívta volna, hogy reklámozzák, mint jó példát. 

Ezzel szemben mi is történtik egy olyan országban, ahol helyi tankerületi vezető még a feudális szinteken megrekedt? Hát természetesen tűzzel vassal küzd a progresszió ellen, és meghurcolja a modernitást behozni kívánó tanárt. Fegyelmi eljárást kezdeményez, megbünteti, felfüggeszti és az osztályát is elveszi. És ez a történet tényleg nem a XVI. században zajlik, Galileo Galielivel, hanem a XXI. századi Magyarországon. Persze a folyamatok nagyon hasonlóak.

Az eseményeknek, azért pozitív felhozatala is van, mégpedig, hogy szinte országos szintű felháborodás tört ki, és szinte minden szemlélő kiállt Vezsenyi László mellett. Az Ombudsman is vizsgálatot indított, szóval beindultak olyan erők, amelyek ellensúlyozni próbálják, ezt a normális ésszel felfoghatatlan tankerületi vezető működését.

A Klebesberg Központ vezetője szintén érintett az ügyben, akit Vezselényi László levélben keresett meg, és Ő azt javasolta, hogy forduljon a tankerületi vezetőhöz, aki a büntetést kiszabta, hátha saját maga ellen kezdeményez eljárást a tankerület. Téboly...

Szóval ez a történet bepillantást enged nyerni a XXI századi Magyarországon folyó csongrád megyei tankerület működésébe, ami sajnos megrekedt egy feudális szinten. Az, hogy milyen szinten is áll ez a tankerület, az inkább ijesztő és félelmetes, mert ahol ilyen döntések születnek, ott egészen nyilvánvaló, hogy nagyon komoly problémák vannak, belső bizonytalansággal, kisebbségi komplexussal, félelmekkel, hatalommal való folyamatos visszaélessel, és a progresszió elnyomásával. Ezek kombinációja minden, csak nem egészséges pedagógia. 

Természetesen nem állítom, hogy ez mindenhol így történik az országban, de ha már az állam egyszer tudomást szerez az ügyről, akkor mi történik? Elkezdődik egy belső megtisztulási folyamat? Persze, hogy nem...

A Klebesberg Központ vezetője visszapasszolja a labdát oda, ahol a probléma van, mint aki jól végezte dolgát, és a részéről a dolog le van rendezve. 

A dolog pozitív oldala viszont, hogy szerencsére nagyon sok normálisan gondolkodó és épp lelkű állampolgár is él Magyarországon, akik azonnal érzik, hogy ennél a történetnél valami nagyon nincs rendben, és egy emberként állnak be Vezsenyi László mögé, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetén át, a szülőkig, a diákokon keresztül az Ombudsmanig mindengki átátja ennek a történetnek a dinamikáját.

Van egy olyan reményem, hogy az állam még feljebb lévő veztői is át fogják ezt látni és valaki végre meg fogja nézni, hogy mi is történik ebben a tankerületben, ahol ilyan döntéseket tudnak hozni.

Kettős érzések vannak most bennem, a tankerület viselkedése nagyon megijeszt, viszont az esettel kapcsolatos szolidaritás és egyértelmű kiállás Vezsenyi László mellett reményeket kelt bennem.

Remélem ebben a furcsa viadalban, az utóbbiak kerülnek ki győztesen...